Apukaként gyakran dorgáltam meg a fiamat, amikor az anyagiakról ment a vita. A gyerekek alapvetően nem gondolnak abba bele, hogy nekik honnan van étel az asztalon, új, tiszta ruha és az a számtalan luxuscikk, ami körbeveszi őket. A szülők ezekért mind rengeteg pénzt adnak ki. Persze ezt mind azért, (jó esetben) mert csemetéje tanul, tehát végzi a munkáját és mivel az iskolába járásért költhető pénzt nem ad az állam a diákoknak, ezért a szülő fizet mindenért, azaz fektet be az öregkorára. A gyerek egy hosszú távú befektetés. Azokra a napokra, amikor már segítség nélkül nem tudunk meglenni, akkor legyen ki segítséget nyújtson, ha csak nem az öregotthonba költöztetéssel oldják meg ezt…
Egy a lényeg. Gyakran hangoztattam a fiamnak, hogy könnyű dolga van, de ha majd ő lesz az apaszerepben és neki kell megkeresnie a pénz, majd a családfenntartásához, át fogja értékelni ezeket. Erre csak azt a választ kaptam, hogy ő is fenn tudja tartani magát!
Elmondta, már vannak olyan oldalak, ahol el tudja adni nem használt dolgait és újakat beszerezni. Mindezt nagyon könnyedén meg tudja oldani, mert a kedvenc apróhirdetéses oldalán egy kattintás és már is adhat, vehet. Rengeteg emberhez ér el a feltett hirdetése, neki már csak az üzenetekre kell válaszolnia. Ráadásul az apróhirdetés ingyen adható fel, ezért semmi költsége nincs ezzel kapcsolatban…
Már mondta, hogy sikerült elpasszolnia a régi tetriszét is, amit még 6 éves korában kapott karácsonyra. Pont egy iskolatársa vásárolta meg, de ez csak akkor derült ki, amikor helyet és időt egyeztettek az átadásra. Szóval hamar megoldották a szünetben. Nem csak ez az egy eset volt, hogy iskolán belül talált vevőt. A ház melletti játszótéren egyszer talált egy órát. Elég lányos volt, ezért nem hordta volna, de nem is akarta volna, még ha fiús se, mert már azon gondolkodott, hogy milyen szöveggel fogja kitenni az oldalra. A szövegre nem emlékszem pontosan, de pár nap alatt volt rá jelentkező, ráadásul egy lány a másik osztályból, aki pont nagyon tetszett neki. Személyes találkozásnál, azaz amikor elvitte neki az órát, másról is szó esett és azóta, sülve-főve együtt vannak. 12 évesek, nem lehet ilyenkor úgyse a szívnek parancsolni, de azért döbbenet, hogy ha nincs a nextapro, (az oldal, amit használ) ez nem történik meg, mert elég félénk gyerek ilyen téren.
Furcsállom kicsit, hogy ennyire népszerűek ezek az oldalak a fiataloknál is, mert nem gondoltam, hogy foglalkoztatják a mai diákokat, tiniket a kereskedelem ilyen formája. Mindenesetre nem bánom, hogy a fiam ezt csinálja, legalább valóban törekszik arra, hogy neki is legyen önálló keresete. Muszáj volt kicsit letörnöm a szárnyait, mert elég furcsa jellemvonások kezdtek nála mutatkozni, hogy úgymond sikeres üzletember, ezért felvilágosította arról, nem lenne mit eladnia, ha én nem fektettem volna valamikor be abba, amit ő elad. Ezen kicsit elgondolkodott és belátta igazam van. Kicsit visszavett az arcból és jobban neki látott tanulni, de nem hagyta abba az aprók szórását, amit nem is bánok.
Érdekes, nem tudom elképzelni mit, taníthatnak az iskolában. A tapasztalataim a fiatal generációkról az, hogy egyre kisebb az általános, lexikális tudásuk, viszont sokkal praktikusabban tudnak gondolkodni. Ha már egy 12 éves egy kiváló oldal segítségével ki tudja szórni nem használt dolgait egy apróhirdető oldal segítségével, akkor én ebből azt szűröm le, hogy kétkezű munkás nem igazán lesz a jövőben, csak olyanok, akik távolról irányítják majd a robotokat.